Masashi fel-alá járkált a szobában. A kis helységet öles lépteivel hamar átszelte.
- Masashi nyugodj már meg. – kiáltott rá Hizaki. Kezdett beleszédülni a cikázó Masashi látványába. Meg kellett kapaszkodnia a mellette álló székbe, különben hanyatt vágódott volna.
- Sajnálom, de annyira izgulok – Masashi arca lángvörös volt. Látszott rajta az idegesség. Hizaki elmosolyodott, őszintén szólva elég szánalmas látvány nyújtott a srác, de pontosan emlékezett arra is mennyire izgult ő is az első fellépésükkor. Ráadásul Masashin plussz teher is volt, vajon mit fog szólni hozzá a közönség. Elfogadják őt Jasmine helyett. Nem! Nem Jasmine helyett, de mégis ő fog kint állni ezentúl a színpadon nem Jasmine és a közönség reakcióját igencsak nehéz kiszámítani. Vele fogják összehasonlítani és Hizaki nagyon is megértette a fiú idegességét.
- Masashi – tette a vállára a kezét – minden rendben lesz ne aggódj.
Masashi Hizakira nézett és elmosolyodott. Jó érzés volt, hogy így mellette állnak, pedig nekik sem lehet könnyű. Most először lépnek Jasmine nélkül színpadra. Jasmine nélkül és valaki mással. Masashi megint elfogta az idegesség. Szíve a torkában dobogott.
- Mindenki készen áll? – viharzott be Kamijo. A mindig nyugodt Kamijo arcán most ugyanaz az feszültség látszódott mint Masashién.
- Ööö hol van Teru és Yuki? – nézett körbe.
- Látod ez jó kérdés – Hizaki felsóhajtott. Mindjárt kezdenek, a két srác meg ki tudja hol tekereg. Ha hülyéskedésről volt szó, ők ketten meglepően jól megértették egymást.
- Teru ad vissza! Ne csináld már – hallatszott a folyosóról majd nevetés csendült fel.
Fél percre rá a szobában termett Teru, nyomában Yukival, aki épp akkor vetette rá magát, hogy visszaszerezze tőle az egyik dobverőjét, amit néhány perccel ezelőtt nyúlt le tőle Teru.
Teru nevetve próbálta magánál tartani a dobverőt, de Yuki erősebbnek bizonyult.
- Srácok – Kamijo félig komolyan félig viccesen szólt rá a két srácra.
- Igen uram – hajolt meg előtte Teru derűsen.
- Mindjárt kezdünk, készülődjetek.
- Rendben - válaszolták egyszerre. Ők is idegesek voltak akárcsak a többiek és így próbálták elterelni a gondolataikat az elkövetkezendő néhány óráról.
Csupán néhány perc volt hátra.
Elhelyezkedtek a színpadon. És a függöny felgördült.
Belekezdtek az első számba. Aztán jött a következő. A közönség szemlátomást jól érezte magát.
Hizaki hátrasandított, úgy tűnt Masashi is megnyugodott. De szép arcán szomorúság suhant át. Hiába a megannyi próba, még mindig nem tudta megszokni, hogy ott, azon a helyen, már nem Jasmine áll.